Kochmeister Frigyes
Kochmeister Frigyes | |
A Budapesti Áru- és Értéktőzsde elnöke | |
Született | 1816. november 22. Sopron |
Elhunyt | 1907. szeptember 11. (90 évesen) Budapest |
Sírhely | Új köztemető |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Kochmeister Frigyes témájú médiaállományokat. |
Báró Kochmeister Frigyes (Sopron, 1816. november 22. – Budapest, 1907. szeptember 11.) az 1864-ben megalakított Pesti Áru- és Értéktőzsde első elnöke.
Ifjúkora[szerkesztés]
Kochmeister Frigyes Sopronban született 1816-ban, korán árvaságra jutott. A helyi iskolák elvégzése után a bécsi polytechnikumon folytatta tanulmányait. Tanulmányai után Pesten, Török Frigyes droguista üzletében nyert alkalmazást. Kereskedelmi elfoglaltsága mellett a pesti egyetemen vegyészeti előadásokat hallgatott. Látókörét tovább szélesítette, amikor 1841-ben bejárta Európát, megfordult többek között Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Belgiumban és Angliában.
Üzleti tevékenysége[szerkesztés]
Egyesítve az otthonról hozott gyógyszerészet iránti érdeklődését, valamint kereskedelmi tapasztalatát és Európa-szerte kiépített kapcsolatait, 1842-ben Budapesten gyógyáru-nagykereskedést és terményáruüzletet nyitott. E kis boltból később híres nagykereskedés lett, amely hosszú ideig meghatározó szereplője volt az ország gyógyszerellátásának. Ezt követően gyógyszerkészítő laboratóriumot hozott létre, majd megszervezte a gyarmatáru-kereskedelmet.
A Budapesti Áru- és Értéktőzsde elnökeként[szerkesztés]
Kochmeister Frigyes 1864-ben részt vett a Budapesti Áru- és Értéktőzsde megalapításában, melynek első elnökévé választották – e tisztségét több mint 30 évig, egészen 1900-ig töltötte be. A magyar tőzsde leghosszabb ideig regnáló elnöke, Kochmeister Frigyes a legendák szerint igencsak népszerű volt a korabeli alkuszok körében. A Pesti Áru- és Értéktőzsde megnyitásakor kitért a tőzsdék nemzetközi jelentőségére is, valamint beszédében felkérte a gazdákat, gyárosokat, iparosokat, alkuszokat, hogy „iparkodjanak a tőzsdének rendes és szorgalmas látogatása és üzleteiknek lehetőleg a tőzsdén való kötése által intézményünknek egészséges és erőteljes életet biztosítani”.
Társadalmi szerepvállalása[szerkesztés]
Kochmeister Frigyes pályafutását a tőzsde elnöksége mellett is igen aktív társadalmi szerepvállalás jellemezte. Számos szervezet, társaság létrehozásában segédkezett, és közülük sokban töltött be tekintélyes pozíciókat. 1859-ben megválasztották a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökévé, és egyike volt a Kereskedelmi Akadémia, a Lloyd-társaság és a pesti gabonatársaság alapítóinak is. Részt vett a Magyar Általános Hitelbank 1867-es megalapításában és annak vezetésében egyaránt. 1874-ben az országos protestáns árvaház elnökévé választották, miután az általa adományozott 80 ezer forintból építették fel a társaság épületét. Kochmeister Frigyest osztrák és magyar bárói ranggal is kitüntették. Budapesten, 1907-ben halt meg.
Kochmeister-díj[szerkesztés]
A Kochmeister-díjat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 2004-ben alapította. Az ösztöndíjpályázatot a magyarországi gazdasági, pénzügyi képzést folytató egyetemek és főiskolák azon 35 év alatti, magyar és külföldi diákjai számára hirdeti meg a BÉT évről évre, akik a magyar felsőoktatásban nappali, esti és levelező tagozatos egyetemistaként, főiskolásként vesznek részt, illetve PhD, MBA vagy másoddiplomás hallgatók. A pályázaton részt vehetnek külföldi egyetemeken, főiskolákon tanuló magyar diákok is, mind egyénileg, mind 1-3 fős csoportokban. Az ösztöndíj célja, hogy anyagi támogatással segítse a tőkepiac egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését szem előtt tartó hallgatók tanulmányát. A pályázat nyertesei számára egyszeri pénzbeli támogatást, ösztöndíjat nyújt a BÉT .
Források[szerkesztés]
- Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői(1887)
- Gyógyszerészi Értesítő, 1907. 733.
- Új Magyar Életrajzi Lexikon. Magyar Könyvklub, Budapest, III. kötet, 1001-1002.
- Országgyűlési Almanach 1901-1906, A Pesti Lloyd-Társulat Könyvnyomdája, Budapest 1901, szerk: Sturm Alber
- Vasárnapi Újság, 46. szám. 1877. XXIV. évfolyam. 726.